Hírek
A Helikon.ro felületén jelent meg Farkas Wellmann Éva legújabb versciklusa, „Odaátról”, amely a költő érett, letisztult lírájának újabb jelentős darabja.
Könyvek
A fiatal költő besűríti az univerzumot egy gombostűnyi pontba, majd képeslapokat küld Sziszüphosznak. A poéta egyben időutazó is, hiszen huszonévesen nem járhatott a hetvenes évek Amerikájában, és a kilencvenes évek
Könyvek
Egy család, három generáció, nyolc perspektíva. Ebben a kötetben minden szereplő szót kap, hogy megoszthassa az olvasóval a saját igazát. E kitalált karakterekben az a közös, hogy bárkik lehetnek: aki
Könyvek
Egymagunk vagyunk, nem kísér más, csak a test. Néha szűk, néha lóg, néha foszlik. Ha szutykos, sikálnád, ha lyukas, foltoznád, ha sír, vigasztalnád. Sorstársad, szeretőd, páncélod, paplanod, hullazsákod. Vásznad és
Beleolvasó
“Lehet a szél egy dühös öregember, ülhet angyal a sarokban, és kilophatja a betűket a könyvekből. Dermedhet kővé egy ország, miután az első bombát egyre több követi. Kopriva Nikolett legújabb kötete mellőzi a ciklusokat, egészként próbál tekinteni a töredezett létre.”
Birtalan Andrea költői munkálkodásában legfontosabbnak a keresetlenséget érzem. A természetes beszéd költőiségére épít. Így döccenéstelen az alkaioszi strófa, a szonett, a tercina, a haiku… Kedvemre van, ha egy költő ismeri a szakmát. A legtöbben életük során egyetlen verset írnak – sokféleképpen. Ez igaz Birtalan Andreára is.
Egy család, három generáció, nyolc perspektíva. Ebben a kötetben minden szereplő szót kap, hogy megoszthassa az olvasóval a saját igazát. E kitalált karakterekben az a közös, hogy bárkik lehetnek: aki mellé reggel leülünk a metrón, aki kiszolgál a kasszánál, vagy épp aki mellett elsétálunk a körúton. Összesűrített életeik mindazt tartalmazzák, amivel nap mint nap találkozunk.
Ernyicse valahol tizenhatodúton fekszik Sztrugackijék Zónája és egy szegedi káposztaföld között. A századelő szociográfiái a Délvidék Ceylonjának nevezik: kis, könnycseppalakú földnyelv a Holt-Maros mocsarában. Állítólag Magyarország része, de Románia jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal.
éveken keresztül tanárként dolgozott a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. A szeme előtt zajló nehéz életek súlya és tragédiája arra késztette, hogy ne csak megértse – meg is írja őket. Novellái nem csak életszagúak és felkavaróak, hanem szociográfiai mélységűek is.
Nagy Koppány Zsolt szinte másfél évtizeddel ezelőtt jelentkezett utoljára novelláskötettel. A stílusjegyek nem változtak: a sziporkázó humor, a játékosság, a szofisztikált nyelvezet továbbra is megmaradt csomagolóanyagnak a súlyos, abszurd-groteszk, gyakran tragédiába fulladó történetekhez. Kacagunk, kacagunk, majd hirtelen gyomorszájon rúgnak a váratlan fordulatok, a csattanók. Ez indokolja a könyv címét is. Nevettető és sokkoló utazás ez az Élet labirintusában, annak hullámvasútján, a kortárs magyar próza egyik legjelesebb és legfurmányosabb alkotójának vezetésével. (Orbán János Dénes)
Irodalom: tehetséges szerzőink
Regős Mátyás prózaverse a szerző előadásában hallható a Klubrádió oldalán.
Pejin Lea verse Trianon évfordulójának alkalmából meghallgató Horváth Julianna színművésznő előadásában a Klubrádió oldalán.
„Már vagy három hete nem mehettem sehová. Így aztán ráértem órákon át feküdni a fal felé fordulva, egy kicsi zsebtükörrel. Mindig a szememet néztem csendben, figyelmesen. A halottak is ugyanígy néznek, pislogás nélkül, üresen, egykedvűen. Megijedtem, hogy így maradok, ezzel a halott tekintettel.” – Izer Janka tárcája a Bárkaonline-on olvasható.
„Keresztben a láb,
a lába előtt minden férfi.
Virágzik a szocializmus.
Osztanak.” – Törteli Réka verse a Zetna folyóirat oldalán olvasható.
„A humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”
„Egy kerekesszékes fiatal fiút pillantok meg. Ott ül az egyik bolt eresze alatt, ölében egy nejlonzacskót tartva, mindkét lába combközépig begipszelve. Fejét lehajtva várja, hogy a járókelők némi aprót dobjanak bele. A zsebembe nyúlok, pénz után kutatva. Ő rám néz, szemében valami furcsa csillogást látok. A pénzt a szatyorba dobom, beszéde zavaros, alig érthetően mondja ki a köszönöm szót.” – Shrek Tímea novellája a Tiszatáj oldalán olvasható.
Írókorzó
Írókorzó sorozatunkban kortárs magyar írókat és költőket mutatunk be. Sétatárs Turi Bálint, aki inspirációról, szokásairól kérdezi az interjúsorozatban a fiatal művészeket.
