Hírek
Kabai Henrik az Olvasat.hu portálon megjelent írásában a kötetet mutatja be, és arra invitálja az olvasókat, hogy közelebbről is megismerjék Tara Menon új könyvét. Egy olyan olvasmányról van szó, amely a víz alatti világ szépségein keresztül új nézőpontokat kínál, és továbbgondolásra ösztönöz.
Könyvek
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
Könyvek
Károly Dorina már ezzel az első verseskönyvével megtalálta egyéni hangját, egy olyasfajta mély érzelmességet, szenvedélyt, amely ugyanakkor magában hordozza annak antitézisét is, a kijózanodást, a – gyakran cinikus – fanyarságot.
Könyvek
Amikor találkozunk valakivel, és az illető hatással van ránk, azaz napokig, hetekig vagy még tovább nem tudjuk kiverni fejünkből, akkor valódi találkozásról beszélünk. Ilyenkor nem a mindenkori valaki győz meg
Beleolvasó
Makkai Ádám egzotikus irodalmi életművének egyik csúcsa ez a szellemes és játékos verses regény. Első nézésre szereplíra, valójában Petőfi Sándor túlélésének mítosza csupán ürügy arra, hogy a vátesz és a többi szereplő bőrébe bújó szerző nagy vehemenciával ostorozza a kortárs világot.
Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a „székely egyperceseket” tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.
Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten erdélyi magyarörmény családba. Iskoláit Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon végezte. Az ELTE magyar–történelem szakán 1958-ban diplomázott, 1969-ban lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1990-ben pedig az irodalomtudomány doktora. Tanított Miskolcon középiskolában, dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tanszékvezető egyetemi tanár volt a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett.
Varga Melinda merészen erotikus versekkel és merész képzettársításokkal köszöntött be irodalmunkba, amolyan „feneleányzóként”. De mire beskatulyáztuk volna, gondolati lírával lepett meg bennünket. A polgárpukkasztás továbbra is kedvelt szórakozása maradt, ám ez a verseskönyv – immár a hatodik – minden eddiginél több metafizikát és érzelmet hordoz, költőnk legszelídebb, legfájdalmasabb és legszebb sorait.
Muszka Sándor hol megnevetett, hol pedig a tragikum örvényébe taszít bennünket. A székely egypercesek hőse, Sanyi bá alakja legendássá vált, de az utóbbi időben az alkotó szemmel láthatólag jobban vonzódik a költészethez, mint a humoros prózához. Legutóbbi verseskönyve, a sokkoló, döbbenetes Szégyen igen magasra helyezte a mércét.
Örkény István műfajt teremtett egyperces novelláival, és számos követője akadt, köztük egészen nagyszerűek is. De még senki nem merte provokálni az egypercesek atyját. Azt nem tudjuk, hogy Örkény besírna-e, de egészen biztosan kezébe venné a könyvet, egy ilyen cím láttán.
Irodalom: tehetséges szerzőink
Regős Mátyás prózaverse a szerző előadásában hallható a Klubrádió oldalán.
Pejin Lea verse Trianon évfordulójának alkalmából meghallgató Horváth Julianna színművésznő előadásában a Klubrádió oldalán.
„Már vagy három hete nem mehettem sehová. Így aztán ráértem órákon át feküdni a fal felé fordulva, egy kicsi zsebtükörrel. Mindig a szememet néztem csendben, figyelmesen. A halottak is ugyanígy néznek, pislogás nélkül, üresen, egykedvűen. Megijedtem, hogy így maradok, ezzel a halott tekintettel.” – Izer Janka tárcája a Bárkaonline-on olvasható.
„Keresztben a láb,
a lába előtt minden férfi.
Virágzik a szocializmus.
Osztanak.” – Törteli Réka verse a Zetna folyóirat oldalán olvasható.
„A humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”
„Egy kerekesszékes fiatal fiút pillantok meg. Ott ül az egyik bolt eresze alatt, ölében egy nejlonzacskót tartva, mindkét lába combközépig begipszelve. Fejét lehajtva várja, hogy a járókelők némi aprót dobjanak bele. A zsebembe nyúlok, pénz után kutatva. Ő rám néz, szemében valami furcsa csillogást látok. A pénzt a szatyorba dobom, beszéde zavaros, alig érthetően mondja ki a köszönöm szót.” – Shrek Tímea novellája a Tiszatáj oldalán olvasható.
Írókorzó
Írókorzó sorozatunkban kortárs magyar írókat és költőket mutatunk be. Sétatárs Turi Bálint, aki inspirációról, szokásairól kérdezi az interjúsorozatban a fiatal művészeket.
