Hírek
Kabai Henrik az Olvasat.hu portálon megjelent írásában a kötetet mutatja be, és arra invitálja az olvasókat, hogy közelebbről is megismerjék Tara Menon új könyvét. Egy olyan olvasmányról van szó, amely a víz alatti világ szépségein keresztül új nézőpontokat kínál, és továbbgondolásra ösztönöz.
Könyvek
Károly Dorina már ezzel az első verseskönyvével megtalálta egyéni hangját, egy olyasfajta mély érzelmességet, szenvedélyt, amely ugyanakkor magában hordozza annak antitézisét is, a kijózanodást, a – gyakran cinikus – fanyarságot.
Könyvek
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
Könyvek
Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az
Beleolvasó
Varga Melinda merészen erotikus versekkel és merész képzettársításokkal köszöntött be irodalmunkba, amolyan „feneleányzóként”. De mire beskatulyáztuk volna, gondolati lírával lepett meg bennünket. A polgárpukkasztás továbbra is kedvelt szórakozása maradt, ám ez a verseskönyv – immár a hatodik – minden eddiginél több metafizikát és érzelmet hordoz, költőnk legszelídebb, legfájdalmasabb és legszebb sorait.
A múlt század harmincas éveiben élt mifelénk egy Villon nevű poéta, akit tulajdonképpen Franciaországban lógattak föl, valamikor a 15. század második felében. Többen vagyunk, akiknek költészetét ez a Faludy György-transzponálta kalandor határozta meg
„Rákényszerített, hogy eljátsszam, mintha felszínesen közelednék felé, mintha tényleg kihasználnám, mert ha kimutattam, amit érzek, elzavart, ha nem mutattam fel közönyt és távolságot, az ajtaja küszöbéig sem jutottam el. Hogy ő mit érzett irántam, mindenkinek rejtély volt, leginkább neki.”
Leczo Bence első kötete olyan, mintha vándorcirkusz érkezne a városba. Van benne freak-show, kifordult sci-fi-ötletek és apró groteszkek, tisztelegve hatalmas mestereknek, mint Kafka vagy Aesopus. Az elődök előtti meghajlás, ezek gondos megválasztása különösen erős mezőnyt sorakoztat, és illő is a fiatal író eszköztárába.
Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten erdélyi magyarörmény családba. Iskoláit Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon végezte. Az ELTE magyar–történelem szakán 1958-ban diplomázott, 1969-ban lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1990-ben pedig az irodalomtudomány doktora. Tanított Miskolcon középiskolában, dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tanszékvezető egyetemi tanár volt a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett.
A kilternani ősz versei jórészt önéletrajzi ihletettségűek: a szerző dublini tartózkodásának idején születtek. “A két világ (az itthoni és a távoli) egymásra játszatásából olyan költészet csiszolódik ki, amely többféle lírai felfogás felé tart fenn sokat ígérő szabad vegyértéket.” (Sz. B.) A kötet versei tematikájukat illetően az újrakezdés egyes fázisait járják körbe, nevezetesen az emlékezést, a tapasztalatszerzést, valamint a jövőképet. Az újrakezdés fontos motívum a szerző magánéletében, tekintve hogy számos országban élt és dolgozott, illetve több szakmát is elsajátított és gyakorolt.
Irodalom: tehetséges szerzőink
Regős Mátyás prózaverse a szerző előadásában hallható a Klubrádió oldalán.
Pejin Lea verse Trianon évfordulójának alkalmából meghallgató Horváth Julianna színművésznő előadásában a Klubrádió oldalán.
„Már vagy három hete nem mehettem sehová. Így aztán ráértem órákon át feküdni a fal felé fordulva, egy kicsi zsebtükörrel. Mindig a szememet néztem csendben, figyelmesen. A halottak is ugyanígy néznek, pislogás nélkül, üresen, egykedvűen. Megijedtem, hogy így maradok, ezzel a halott tekintettel.” – Izer Janka tárcája a Bárkaonline-on olvasható.
„Keresztben a láb,
a lába előtt minden férfi.
Virágzik a szocializmus.
Osztanak.” – Törteli Réka verse a Zetna folyóirat oldalán olvasható.
„A humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”
„Egy kerekesszékes fiatal fiút pillantok meg. Ott ül az egyik bolt eresze alatt, ölében egy nejlonzacskót tartva, mindkét lába combközépig begipszelve. Fejét lehajtva várja, hogy a járókelők némi aprót dobjanak bele. A zsebembe nyúlok, pénz után kutatva. Ő rám néz, szemében valami furcsa csillogást látok. A pénzt a szatyorba dobom, beszéde zavaros, alig érthetően mondja ki a köszönöm szót.” – Shrek Tímea novellája a Tiszatáj oldalán olvasható.
Írókorzó
Írókorzó sorozatunkban kortárs magyar írókat és költőket mutatunk be. Sétatárs Turi Bálint, aki inspirációról, szokásairól kérdezi az interjúsorozatban a fiatal művészeket.
