Hírek
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Könyvek
Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az
Könyvek
Hét emberöltő eseményei elevenednek meg a kötetben, régi emberek jönnek elő, akikről sok esetben semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy történet. Hogy hazajött, vagy nem jött haza a világháború(k)ból,
Könyvek
Egy család, három generáció, nyolc perspektíva. Ebben a kötetben minden szereplő szót kap, hogy megoszthassa az olvasóval a saját igazát. E kitalált karakterekben az a közös, hogy bárkik lehetnek: aki
Beleolvasó
Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni.
L. Takács Bálint első kötete szabad és öntörvényű könyv, kacskaringós utazás a valóság másik oldalára. A Bad trip történetei egyszerre pszichedelikus rémálmok és szikár elmetájképek a psziché bugyraiból. A könyv nem kórtörténet, és nem kortörténet – bár a kortárs popkultúra számtalan motívuma is megjelenik benne –, hanem felfedezés, kísérletezés, társadalom- és létkritika, hallucinogén-újhullám-minimál-prózában
Róla szól a mese, a rettentő Háryról, aki legyőzte Napóleont, aki megmentette Mária Lujzát, akinek szabad bejárása volt Francihoz („nektek Ferenc császár”), aki megküzdött a hatalmas rákkal, a hatalmas polippal, a hatalmas sárkánnyal… és mindezt most el is meséli nekünk. Most egy magyar vitézen a sor, nevezetesen Háry Jánoson, az „abonyi dalián”. Amúgy „zalánosan- ironikusan”.
Tótágast áll, íme, a Földünk – és nem először!
S mára remény se maradt, hogy jobb élet jöhet egyszer…
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten erdélyi magyarörmény családba. Iskoláit Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon végezte. Az ELTE magyar–történelem szakán 1958-ban diplomázott, 1969-ban lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1990-ben pedig az irodalomtudomány doktora. Tanított Miskolcon középiskolában, dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tanszékvezető egyetemi tanár volt a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett.
Irodalom: tehetséges szerzőink
Regős Mátyás prózaverse a szerző előadásában hallható a Klubrádió oldalán.
Pejin Lea verse Trianon évfordulójának alkalmából meghallgató Horváth Julianna színművésznő előadásában a Klubrádió oldalán.
„Már vagy három hete nem mehettem sehová. Így aztán ráértem órákon át feküdni a fal felé fordulva, egy kicsi zsebtükörrel. Mindig a szememet néztem csendben, figyelmesen. A halottak is ugyanígy néznek, pislogás nélkül, üresen, egykedvűen. Megijedtem, hogy így maradok, ezzel a halott tekintettel.” – Izer Janka tárcája a Bárkaonline-on olvasható.
„Keresztben a láb,
a lába előtt minden férfi.
Virágzik a szocializmus.
Osztanak.” – Törteli Réka verse a Zetna folyóirat oldalán olvasható.
„A humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”
„Egy kerekesszékes fiatal fiút pillantok meg. Ott ül az egyik bolt eresze alatt, ölében egy nejlonzacskót tartva, mindkét lába combközépig begipszelve. Fejét lehajtva várja, hogy a járókelők némi aprót dobjanak bele. A zsebembe nyúlok, pénz után kutatva. Ő rám néz, szemében valami furcsa csillogást látok. A pénzt a szatyorba dobom, beszéde zavaros, alig érthetően mondja ki a köszönöm szót.” – Shrek Tímea novellája a Tiszatáj oldalán olvasható.
Írókorzó
Írókorzó sorozatunkban kortárs magyar írókat és költőket mutatunk be. Sétatárs Turi Bálint, aki inspirációról, szokásairól kérdezi az interjúsorozatban a fiatal művészeket.
.preload_poster svg {
background: var(--plyr-video-control-background-hover, var(--plyr-color-main, var(--plyr-color-main,
#1ABAFF )));
border: 0;
border-radius: 100%;
left: 50%;
opacity: .9;
padding: calc(var(--plyr-control-spacing, 8px) * 1.5);
position: absolute;
top: 50%;
transform: translate(-50%, -50%);
transition: .3s;
z-index: 2;
box-sizing: content-box;
fill: #fff;
}
.preload_poster {
display:
block }
