Hírek
Az idei Pegazus pályázat különdíjasai az Opus irodalmi folyóiratban.Örömmel osztjuk meg, hogy hallgatónk, Kiss Bálint Béla két verse megjelent az Opus irodalmi folyóirat 104., októberi számában. Az Esti sugallat és a Hiába volt című költemények a lap Küszöb rovatában olvashatók.
Könyvek
Oly régóta kerülgetjük a kérdést: létezik-e önálló kárpátaljai magyar irodalom? Önálló? Különálló? Sajátos szemléletmód, ami mégis mindnyájunké, ha nem fordítjuk el a fejünket. Vajon sikerül-e végre szerves egységben látnunk a
Könyvek
Kozma Attilát elsősorban a Csíki Játékszín színművészeként ismerik, no meg az egykori Open Stage együttes-humortársulat tagjaként, a legendás Aranka, szeretlek című dal egyik előadójaként. Nem meglepő, hogy most írói vénáját
Könyvek
Hét emberöltő eseményei elevenednek meg a kötetben, régi emberek jönnek elő, akikről sok esetben semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy történet. Hogy hazajött, vagy nem jött haza a világháború(k)ból,
Beleolvasó
Nem tudni, honnan jön és merre tart: Dezső Kata értelmezhetetlen jelenség. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia üdvöskéje ‒ a 001-es ‒ játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó, fölzaklató verseit, amelyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének. Nem ragaszkodik hozzájuk; ha kell, bármelyiket könnyedén átírja vagy kitörli, és ír egy másikat – egy jobbat.
Kertész Dávid mesél. Történeteket, amelyek egyszerre kortársak, meseiek és időtlenek. Kertész történetei tematikailag széles merítésűek: vámpírok és gulág, digitális Krisztus és galaktikus utazás – az író bátran feszegeti a prózanyelv és az elbeszélés határait, az időtlenségtől az idétlenségig és vissza.
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
A Leállósáv, a Csendrappszódia (Erdélyi Híradó Kiadó, 2006) és A szórakoztatás mesterfoka (Erdélyi Híradó Kiadó, 2011) c. verseskötetek után egy szintéziskötet lenne. Noszlopi Botond számára a vers a zene gondolati manifesztációja. A zeneiség, a kidolgozott formavezetés mindaddig fontos, míg nem szűkíti be a vers “eszmeiségét”. Mert vannak olyan témák, amik lényegüknél fogva a szabad formát igénylik, szabadversként könnyebben célba érnek.
Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az irodalmi travesztiát a mindennapokban. Ahogy mondja, „[a]z új cipőbe allűrt fűz be, / nem vár többet, mint bárki más, / csak ennél többet”.
A Lovag, a Kereskedő és a Költő a Szent Grál keresésére indulnak.
Azt mondja a Lovag: Elindulok messzire, legyőzöm ellenségeim, a Grált megtalálom.
Azt mondja a Kereskedő: Elindulok messzire, mindenkivel jó üzletet kötök, a Grált megtalálom.
Irodalom: tehetséges szerzőink
Regős Mátyás prózaverse a szerző előadásában hallható a Klubrádió oldalán.
Pejin Lea verse Trianon évfordulójának alkalmából meghallgató Horváth Julianna színművésznő előadásában a Klubrádió oldalán.
„Már vagy három hete nem mehettem sehová. Így aztán ráértem órákon át feküdni a fal felé fordulva, egy kicsi zsebtükörrel. Mindig a szememet néztem csendben, figyelmesen. A halottak is ugyanígy néznek, pislogás nélkül, üresen, egykedvűen. Megijedtem, hogy így maradok, ezzel a halott tekintettel.” – Izer Janka tárcája a Bárkaonline-on olvasható.
„Keresztben a láb,
a lába előtt minden férfi.
Virágzik a szocializmus.
Osztanak.” – Törteli Réka verse a Zetna folyóirat oldalán olvasható.
„A humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”
„Egy kerekesszékes fiatal fiút pillantok meg. Ott ül az egyik bolt eresze alatt, ölében egy nejlonzacskót tartva, mindkét lába combközépig begipszelve. Fejét lehajtva várja, hogy a járókelők némi aprót dobjanak bele. A zsebembe nyúlok, pénz után kutatva. Ő rám néz, szemében valami furcsa csillogást látok. A pénzt a szatyorba dobom, beszéde zavaros, alig érthetően mondja ki a köszönöm szót.” – Shrek Tímea novellája a Tiszatáj oldalán olvasható.
Írókorzó
Írókorzó sorozatunkban kortárs magyar írókat és költőket mutatunk be. Sétatárs Turi Bálint, aki inspirációról, szokásairól kérdezi az interjúsorozatban a fiatal művészeket.





