Hírek
A kötet egyik különlegessége, hogy Kopriva Nikolett három versével is szerepel a válogatásban, ami jól mutatja a fiatalabb költőgeneráció markáns jelenlétét
Könyvek
Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az
Könyvek
Oly régóta kerülgetjük a kérdést: létezik-e önálló kárpátaljai magyar irodalom? Önálló? Különálló? Sajátos szemléletmód, ami mégis mindnyájunké, ha nem fordítjuk el a fejünket. Vajon sikerül-e végre szerves egységben látnunk a
Könyvek
Hétköznapi életeseményeket feldolgozó költői reflexiók gyűjteménye Lőrincz P. Gabriella esszékötete, amelyben különös érzékkel vegyíti a személyes családtörténetet a tágabb magyarságtörténettel, a közép-kelet-európai kollektív emlékezet foszlányait szubjektív élményeivel.
Beleolvasó
Mire számítanak a visszatérők? Történhet itt valami más is, mint ami eddig megesett? Csender Levente novellahősei „hosszú, borzadályos utcán” botorkálnak. Ide nem hoznak magukkal kacatokat az emberek, épp elég az ormótlan életükkel végigcsörömpölni rajta.
Gaál Gábor 1945-ben meghirdette a jelszót: „ha a föld alól is, de elő kell keríteni az írókat az új irodalom számára”. – Áprily Lajos sokkal finomabb fogalmazása már azt is sejteti, miről lenne szó: „A zsoldos kornak zsoldos nóta kell – költők, ha tudtok, adjatok neki.” És rövidesen új időszámítás vette kezdetét, az antivelszi bárdok kora: mert ’mind ki bírta mondani, hogy éljen Eduárd!’
„A modernséget ebben a bonyolult korban, bármilyen furcsán hangzik is, az egyszerűségben látom. Mondják, Einstein relativitáselmélete nem tesz ki többet másfél gépelt oldalnál. S ma már a középiskolában is tanítják. A nagy lírai felfedezéseket is ilyen közérthető módon kellene közvetíteni, hogy azt a nem különösebben szakképzett olvasó is előbb-utóbb felfoghassa. Az imprumok, mint Einstein esetében is, csak egy szűk szakmai réteg számára érdekesek. Vigyáznunk kellene, hogy ne imprumok kerüljenek az olvasó kezébe. Őt a közbeeső fázisok nem érdekelhetik – csak a végeredmény.” Kányádi Sándor
A magyar lírai modernség második hullámának vezéralakját, Szabó Lőrincet és életművét Kabdebó Lóránt ebben az új könyvben komparatista nézőpontból elemzi. Egyrészt párbeszédbe lépteti a világirodalmi modernség nagyjaival, T. S. Eliottól Kavafiszon át William Butler Yeatsig. Másrészt József Attila költészetével összehasonlítva a Szabó Lőrinc-i egyszerre világfölmérő és világalakító poétikát, amennyire megmutatja a két költőnél jelentkező világtapasztalat egyezését, finom reflexióival annyira karakteressé is teszi az annak artikulálásában jelentkező markáns különbségeket – nem beszélve arról, hogy kitekint az utómodernségre is, Weöres vagy éppen Pilinszky lírájában felmutatva a történő hagyomány hatását.
Patrióta steampunk. Ez a legtalálóbb kifejezés arra, amit Pataki Tamás művel. Nagy sikert aratott, Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című első regénye után az író ismét fiktív történelmi játékkal rukkol elő, egy millenniumi török hódoltság rémtörténetével.
Egy, a kortárs irodalmunkban elhanyagolt műfaj, az előadásra is kiválóan alkalmas nagy ívű szerepversek világa jelenik meg e gyűjteményben. A jó vers születése ritka kiváltság, a továbbírásnak azon módjával pedig, hogy miként él, növekszik és kap új értelmet magában a szerzőben a költemény, még ritkábban találkozunk. Márpedig A római disznó pódiumműsorának szövegkönyve ékes példa erre.
Irodalom: tehetséges szerzőink
Regős Mátyás prózaverse a szerző előadásában hallható a Klubrádió oldalán.
Pejin Lea verse Trianon évfordulójának alkalmából meghallgató Horváth Julianna színművésznő előadásában a Klubrádió oldalán.
„Már vagy három hete nem mehettem sehová. Így aztán ráértem órákon át feküdni a fal felé fordulva, egy kicsi zsebtükörrel. Mindig a szememet néztem csendben, figyelmesen. A halottak is ugyanígy néznek, pislogás nélkül, üresen, egykedvűen. Megijedtem, hogy így maradok, ezzel a halott tekintettel.” – Izer Janka tárcája a Bárkaonline-on olvasható.
„Keresztben a láb,
a lába előtt minden férfi.
Virágzik a szocializmus.
Osztanak.” – Törteli Réka verse a Zetna folyóirat oldalán olvasható.
„A humoros regisztertől a melankóliáig, egyszer-egyszer az emelkedettségig jutnak el a szövegek. A Patyik Fedon jó kezdet, látható, hogy van honnan építkezni, nagyon erős tartalék és muníció van Regős Mátyás írói eszköztárában. Nem csak Fedon kabátja nyitott, de az egész kötet az – innen még szinte bármi lehet, de hogy jó lesz, az nagyon valószínű.”
„Egy kerekesszékes fiatal fiút pillantok meg. Ott ül az egyik bolt eresze alatt, ölében egy nejlonzacskót tartva, mindkét lába combközépig begipszelve. Fejét lehajtva várja, hogy a járókelők némi aprót dobjanak bele. A zsebembe nyúlok, pénz után kutatva. Ő rám néz, szemében valami furcsa csillogást látok. A pénzt a szatyorba dobom, beszéde zavaros, alig érthetően mondja ki a köszönöm szót.” – Shrek Tímea novellája a Tiszatáj oldalán olvasható.
Írókorzó
Írókorzó sorozatunkban kortárs magyar írókat és költőket mutatunk be. Sétatárs Turi Bálint, aki inspirációról, szokásairól kérdezi az interjúsorozatban a fiatal művészeket.
