Beleolvasó

A webáruház üzemeltetője: Olvasni Menő Kft.

Webshopszűrők

Webshopszűrők +

Bencsik Gábor: Mari története

1915 tavasza, Fiume. Az olaszok átállnak az antanthatalmakhoz, emiatt egy kivándorolt fiatal magyar parasztasszony nem tud visszamenni Amerikába, ahonnan az ott született lányával az itthon hagyott fiáért jött haza. Visszamegy hát szlavóniai falujába, a szeretetlen anyjához és gyenge apjához.

Kosárba

Falusi Márton: Kultúra arisztokrácia nélkül?

A magaskultúra értelmében vett nemzeti kultúra az állam legfontosabb legitimációs talapzata: erőszakmonopóliumát, pénzügyi és igazságszolgáltatási apparátusát is azért őrzi meg más államoktól és regionális integrációktól különállóan, hogy az adott népcsoport saját történelmét saját kultúrájában teremthesse meg.

Kosárba

Gerencsér Anna: Az ajtó másik oldalán

Szfinxek és dinoszauruszok, hűtlen feleségek és botrányos szomszédok, botcsinálta időutazók és ősi istenek színesítik e könyv világát, mert ahogy a címbeli ajtónak, az életnek is mindig van másik oldala – néha megdöbbentő és megrázó, néha vicces és megható, de mindenképpen őrült érdekes. Vagy csak szimplán őrült. Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában.

Kosárba

Horváth László Imre: A Kicsi embere

Péter Gábor, azaz fedőnevén „a Kicsi” a kommunista államrendőrség rettegett vezetője. Megbízható embere Utisz (azaz „Senkise”), az exkluzív Kirké Klub egykori pincére és mindenese, a háború után a Küklopsz Barlangja mulató főnöke, ahová kizárólag szovjet tanácsadók tehetik be a lábukat.

Kosárba

Kabdebó Lóránt: Esettanulmányok? Sorsvállalások!

Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten erdélyi magyarörmény családba. Iskoláit Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon végezte. Az ELTE magyar–történelem szakán 1958-ban diplomázott, 1969-ban lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1990-ben pedig az irodalomtudomány doktora. Tanított Miskolcon középiskolában, dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tanszékvezető egyetemi tanár volt a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett.

Kosárba

Kuszálik Péter: Purgatórium

Gaál Gábor 1945-ben meghirdette a jelszót: „ha a föld alól is, de elő kell keríteni az írókat az új irodalom számára”. – Áprily Lajos sokkal finomabb fogalmazása már azt is sejteti, miről lenne szó: „A zsoldos kornak zsoldos nóta kell – költők, ha tudtok, adjatok neki.” És rövidesen új időszámítás vette kezdetét, az antivelszi bárdok kora: mert ’mind ki bírta mondani, hogy éljen Eduárd!’

Kosárba

Lakatos Mihály: Súlyos ügyek

Nem vettük észre, hogy a kommunizmus kényszerzubbonyából szabadulva nem egy új és egészséges társadalmat építettünk fel, hanem a diliház egy másik osztályát. A yippik 1968-ban elkezdett (akkor sikertelen) kísérlete, hogy egy disznót indítsanak elnökjelöltként, mára meghozta gyümölcsét.

Kosárba

Marcsák Gergely: Fekete-Tisza

Marcsák Gergely is azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját, akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan világra hozta azonban Különjárat című versét, s ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből, szárnyakat adva további fejlődéséhez.

Kosárba

Mózes Huba: Egyre közelebb az éghez

A XVI. századi magyar Bibliafordítások irodalmi szempontú vizsgálatából messzemenő következtetéseket levonni korai volna. Két tanulság mégis jelezhető. Az egyik a kor literátusainak az ősköltészet többé-kevésbé rejtetten továbbélő megnyilatkozásai iránti fogékonyságát, a másik pedig a később kikristályosodó lírai műfajok történeti előzményeinek az eddig feltételezettnél nagyobb gazdagságát valószínűsíti. (in: Mózes Huba: Versszerűség és műfajiság az Ószövetség könyveiben)

Kosárba

Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor

„A modernséget ebben a bonyolult korban, bármilyen furcsán hangzik is, az egyszerűségben látom. Mondják, Einstein relativitáselmélete nem tesz ki többet másfél gépelt oldalnál. S ma már a középiskolában is tanítják. A nagy lírai felfedezéseket is ilyen közérthető módon kellene közvetíteni, hogy azt a nem különösebben szakképzett olvasó is előbb-utóbb felfoghassa. Az imprumok, mint Einstein esetében is, csak egy szűk szakmai réteg számára érdekesek. Vigyáznunk kellene, hogy ne imprumok kerüljenek az olvasó kezébe. Őt a közbeeső fázisok nem érdekelhetik – csak a végeredmény.” Kányádi Sándor

Kosárba

Smid Róbert: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei

Smid Róbert, PhD (Gyöngyös, 1986) irodalom- és kultúratudós. Az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, az ELTE óraadója, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője. Kutatási területei: ökokritika, bioirodalom, klímafikció.

Kosárba

Szabó Fanni: Paraszomnia

Szabó Fanni költészete elvont és furcsa, nehéz és zavart keltő. Megosztó, mint az igazi ínyencségek. Ám akit magával ragad, annak rendhagyó élményei lesznek: egy egzotikus filozófiai és érzelmi világutazás. Tudatos fürdőzés a kollektív tudattalanban. Meghökkentő, hogy milyen témákat talál magának a költő, és miként kivitelezi azokat.

Kosárba

Vaszilkó Bence: Vénusz légycsapója

A kedves olvasó a címet megpillantva azt gondolhatja, hogy botanikai szaktudása (is!) gyarapodni fog a kötet elolvasása közben. Ez sajnos nem így lesz. Megtanulhatja viszont, hogyan kell egy férfinak – menyasszonyi ruhában – harckocsit vezetnie, megmotoroztatnia egy rezesbandát, vagy például hogy mire lehet használni egy Viktória királynő korabeli műkincset.

Kosárba

Beleolvasó

Webshopszűrők

MŰFAJOK

KOROSZTÁLY

Webshopszűrők +

MŰFAJOK

KOROSZTÁLY

Műfajok

Korosztály