Beleolvasó

A webáruház üzemeltetője: Olvasni Menő Kft.

Webshopszűrők

KOROSZTÁLY

Webshopszűrők +

Nagy Koppány Zsolt A vendégmunkás (és a) dalai című kötete egyrészt jól illeszkedik a kiadó már hagyományosnak mondható és méltán népszerű Székely termék-sorozatába, másrészt tovább is gondolja a témát: a székely vagy ál-archaikus nyelven megszólaló, kaján szövegek humoros módon és történetekbe ágyazva járják körül a világba vetettség, a kivándorlás, a makacs megmaradás, egyszóval a kisebbségi sors toposzait. Garantált szórakozás és megrendülés.
A tárca napjainkban ismét reneszánszát éli, és ez nagyban köszönhető annak, hogy Nagy Koppány Zsolt fél évtizede beleszeretett ebbe a sokáig mellőzött műfajba.
Nagy Koppány Zsolt szinte másfél évtizeddel ezelőtt jelentkezett utoljára novelláskötettel. A stílusjegyek nem változtak: a sziporkázó humor, a játékosság, a szofisztikált nyelvezet továbbra is megmaradt csomagolóanyagnak a súlyos, abszurd-groteszk, gyakran tragédiába fulladó történetekhez. Kacagunk, kacagunk, majd hirtelen gyomorszájon rúgnak a váratlan fordulatok, a csattanók. Ez indokolja a könyv címét is. Nevettető és sokkoló utazás ez az Élet labirintusában, annak hullámvasútján, a kortárs magyar próza egyik legjelesebb és legfurmányosabb alkotójának vezetésével. (Orbán János Dénes)
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
A góbé viccek rendkívül népszerűek, de a legtöbbet nem is a székelyek találták ki, és inkább arról szólnak, amit a magyarok hisznek a székelyekről. Orbán János Dénes a székely nyelv egyik legavatottabb irodalmi művelője a legviccesebb góbéságokat fogalmazza át az autentikus székely logika mentén, a székely szókincs megcsillogtatásával. Az ugyancsak székely Csillag István illusztrációi pedig maximalizálják a hatást.
Patrióta steampunk. Ez a legtalálóbb kifejezés arra, amit Pataki Tamás művel. Nagy sikert aratott, Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című első regénye után az író ismét fiktív történelmi játékkal rukkol elő, egy millenniumi török hódoltság rémtörténetével.
Pejin Lea költészete ugyanolyan féktelen maradt, mint amilyennek megismertük. Nem túl díszes, mindenféle modorosságtól mentes, nyers, lényegre törő. Érzelmes, fájdalmas, néhol keserédes, lázadó és megmondó lírai napló.
Hét emberöltő eseményei elevenednek meg a kötetben, régi emberek jönnek elő, akikről sok esetben semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy történet. Hogy hazajött, vagy nem jött haza a világháború(k)ból, s ha igen, miért; hogy kifolyt a tekenőből a kenyértészta; vagy hogyan harcoltak a szépasszonyok és a veszettség ellen.
Nem készültem írónak. Az irodalom tanítása közben kaptam rá az írásra. Előbb azt hittem, szakmai ártalom, múló bolondéria csupán. Aztán rájöttem, hogy másról van szó. Elmondásra váró történetekről. Olyanokról, amelyeket nekem kell szavakká formálnom, s amelyek engem is alakítanak közben. Idestova harminc esztendeje a saját bőrömön tapasztalom, hogy az irodalom útvesztő, óvóhely, játszótér. Pokol. Purgatórium. Paradicsom.
Szeder Réka a vitriolos epigrammától a filozofikus elégiáig mindennel eljátszazodik. Csupa izgalmas játék ez a könyv, de sosem öncélú. Ellenben roppant csűrcsavaros. Egy korban, amikor a fiatal lírát leginkább a nihilizmus és az elvont pesszimizmus jellemzi, ez a klasszicizáló, mégis életszagú, kellőképpen gonoszka és kellőképpen érzelmes költészet üde színfoltot jelent. Egyszerűen öröm olvasni.
Pályakezdőt olvasni mindig izgalmas, hát még, ha az írása próbára is tesz. Szente Anita nem törődik vele, hogy olvasója érti-e, élvezi-e. Csinálja makacsul, amit csinálnia kell. Amiről ma úgy hiszi, hogy csinálnia kell. Apró írásai enigmatikusak, időnként bosszantóak. Nem szórakoztatóak, hanem elgondolkodtatnak, megfejtésre várnak. Goldingot, Virginia Woolfot, időnként Mándyt idézik.
Az emberek mindenhol ugyanolyanok, mint máshol: sokfélék. Szilágyi-Nagy novelláiban mintha a szereplők másképp lennének ugyanolyanok. Az átlagos, fekete-fehér falu történeteit Béla és Ani mesélik el egymásnak színesben, közben az olvasó számára az ő életükből is felvillan egy-egy árnyalat.
A József Attila-díjas költőnő költészetét egyaránt szövi át az érzelmesség, az erotika és a gondolatiság. Ebben a csillagjegy-játékban ott van a bölcsesség, de a kacérság is. A férfiaknak nem csak katarzist okoznak ezek a gyönyörű versek, hanem bizony tanulni is tudnak belőlük. A nők pedig azért fogják olvasni, mert ilyen szépen még a férfiak sem írnak róluk.