Hírek
A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve.
„Akkor még birtokában voltam a hitnek. Hittem az istent, az ördögöt, a tündért, a boszorkányt, a szellemet, a koboldot.” – meséli gyerekkoráról Kopriva Nikolett kárpátaljai fiatal költő, akinek idén jelent meg harmadik, Talán vagytok című verseskötete. A kötet amolyan folytatása az előző két verseskönyvnek – de most az orosz-ukrán háború történeteit és nagymamáinak szentelt emlékét állítja fókuszba. A költővel a másvilágról, a halálról, a varázslatokról és a hitről is beszélgettünk.
Átadták a 2024. évi Bárka-díjakat a Jókai színházban.
Hétfő este a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatták a Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat idei első lapszámát, értékelték a tavalyi év Bárka-számait és a folyóirathoz kapcsolódó tevékenységeket, valamint átadták a 2024. évi Bárka-díjakat.
Kertész Dávid: A véletlen műve rádiójáték formában hallgatható a Fülbevaló (a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) műsorában .
"Német szemmel a „berni csoda” "Német szemmel a „berni csoda”
Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a jelenség nem is az ötvenes években kezdődött.
Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán?
