Beleolvasó

A webáruház üzemeltetője: Olvasni Menő Kft.

Webshopszűrők

Webshopszűrők +

Farkas Wellmann Endre: Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz

Farkas Wellmann Endre egy ideje szereplírát művel. Nem is akárhogyan: a több kötet anyagát kitévő Néró-versekben forrott ki igazán költészete. Most egy másik álarcot ölt föl: a Hannibal Lecterét. De senkit ne tévesszen meg, hogy az alakmás egy újabb pszichopata.

Gerencsér Anna: Az ajtó másik oldalán

Szfinxek és dinoszauruszok, hűtlen feleségek és botrányos szomszédok, botcsinálta időutazók és ősi istenek színesítik e könyv világát, mert ahogy a címbeli ajtónak, az életnek is mindig van másik oldala – néha megdöbbentő és megrázó, néha vicces és megható, de mindenképpen őrült érdekes. Vagy csak szimplán őrült. Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában.

Vaszilkó Bence: Vénusz légycsapója

A kedves olvasó a címet megpillantva azt gondolhatja, hogy botanikai szaktudása (is!) gyarapodni fog a kötet elolvasása közben. Ez sajnos nem így lesz. Megtanulhatja viszont, hogyan kell egy férfinak – menyasszonyi ruhában – harckocsit vezetnie, megmotoroztatnia egy rezesbandát, vagy például hogy mire lehet használni egy Viktória királynő korabeli műkincset.

Szabó Fanni: Paraszomnia

Szabó Fanni költészete elvont és furcsa, nehéz és zavart keltő. Megosztó, mint az igazi ínyencségek. Ám akit magával ragad, annak rendhagyó élményei lesznek: egy egzotikus filozófiai és érzelmi világutazás. Tudatos fürdőzés a kollektív tudattalanban. Meghökkentő, hogy milyen témákat talál magának a költő, és miként kivitelezi azokat.

Regős Mátyás: Tiki

„Megkérdeztem, szeret-e focizni, erre ő, hogy szeret, de nem a legügyesebb, amiről később kiderült, hogy hatalmas hazugság volt, mert soha nem láttam embert, aki Tikinél jobban cselezett volna. Hazafelé ettünk egy gombóc fagyit, mert Tiki nagypapája zsebpénzt adott neki az évnyitóra, én vaníliát kértem, ahogy mindig. Amikor elváltunk, megmondtam volna neki, hogy ő lesz a legjobb barátom, de csak intett egyet, és elkocogott.”

Bencsik Gábor: Mari története

1915 tavasza, Fiume. Az olaszok átállnak az antanthatalmakhoz, emiatt egy kivándorolt fiatal magyar parasztasszony nem tud visszamenni Amerikába, ahonnan az ott született lányával az itthon hagyott fiáért jött haza. Visszamegy hát szlavóniai falujába, a szeretetlen anyjához és gyenge apjához.

Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor

„A modernséget ebben a bonyolult korban, bármilyen furcsán hangzik is, az egyszerűségben látom. Mondják, Einstein relativitáselmélete nem tesz ki többet másfél gépelt oldalnál. S ma már a középiskolában is tanítják. A nagy lírai felfedezéseket is ilyen közérthető módon kellene közvetíteni, hogy azt a nem különösebben szakképzett olvasó is előbb-utóbb felfoghassa. Az imprumok, mint Einstein esetében is, csak egy szűk szakmai réteg számára érdekesek. Vigyáznunk kellene, hogy ne imprumok kerüljenek az olvasó kezébe. Őt a közbeeső fázisok nem érdekelhetik – csak a végeredmény.” Kányádi Sándor

Smid Róbert: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei

Smid Róbert, PhD (Gyöngyös, 1986) irodalom- és kultúratudós. Az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, az ELTE óraadója, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője. Kutatási területei: ökokritika, bioirodalom, klímafikció.

Kabdebó Lóránt: Esettanulmányok? Sorsvállalások!

Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten erdélyi magyarörmény családba. Iskoláit Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon végezte. Az ELTE magyar–történelem szakán 1958-ban diplomázott, 1969-ban lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1990-ben pedig az irodalomtudomány doktora. Tanított Miskolcon középiskolában, dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tanszékvezető egyetemi tanár volt a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett.

Lakatos Mihály: Súlyos ügyek

Nem vettük észre, hogy a kommunizmus kényszerzubbonyából szabadulva nem egy új és egészséges társadalmat építettünk fel, hanem a diliház egy másik osztályát. A yippik 1968-ban elkezdett (akkor sikertelen) kísérlete, hogy egy disznót indítsanak elnökjelöltként, mára meghozta gyümölcsét.

Marcsák Gergely: Fekete-Tisza

Marcsák Gergely is azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját, akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan világra hozta azonban Különjárat című versét, s ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből, szárnyakat adva további fejlődéséhez.

Falusi Márton: Kultúra arisztokrácia nélkül?

A magaskultúra értelmében vett nemzeti kultúra az állam legfontosabb legitimációs talapzata: erőszakmonopóliumát, pénzügyi és igazságszolgáltatási apparátusát is azért őrzi meg más államoktól és regionális integrációktól különállóan, hogy az adott népcsoport saját történelmét saját kultúrájában teremthesse meg.

Horváth László Imre: A Kicsi embere

Péter Gábor, azaz fedőnevén „a Kicsi” a kommunista államrendőrség rettegett vezetője. Megbízható embere Utisz (azaz „Senkise”), az exkluzív Kirké Klub egykori pincére és mindenese, a háború után a Küklopsz Barlangja mulató főnöke, ahová kizárólag szovjet tanácsadók tehetik be a lábukat.

Kuszálik Péter: Purgatórium

Gaál Gábor 1945-ben meghirdette a jelszót: „ha a föld alól is, de elő kell keríteni az írókat az új irodalom számára”. – Áprily Lajos sokkal finomabb fogalmazása már azt is sejteti, miről lenne szó: „A zsoldos kornak zsoldos nóta kell – költők, ha tudtok, adjatok neki.” És rövidesen új időszámítás vette kezdetét, az antivelszi bárdok kora: mert ’mind ki bírta mondani, hogy éljen Eduárd!’

Mózes Huba: Egyre közelebb az éghez

A XVI. századi magyar Bibliafordítások irodalmi szempontú vizsgálatából messzemenő következtetéseket levonni korai volna. Két tanulság mégis jelezhető. Az egyik a kor literátusainak az ősköltészet többé-kevésbé rejtetten továbbélő megnyilatkozásai iránti fogékonyságát, a másik pedig a később kikristályosodó lírai műfajok történeti előzményeinek az eddig feltételezettnél nagyobb gazdagságát valószínűsíti. (in: Mózes Huba: Versszerűség és műfajiság az Ószövetség könyveiben)

Demeter Szilárd: Hármasoltár

Hogy milyen lehetne a mi életünk, arra a rendszerváltás utáni első öt évben, ugyancsak Székelyudvarhelyen eszméltem rá – a Benedek Elek Tanítóképző hatszáz lánytanulója között a húsz fiú egyikeként, khm, értem férfivá. Másodjára is megszülettem, mondhatni, de kinyílt a csipád, csipkelődött volna telepi Mama, ha megéri – ő volt az első halottam.

Horváth László Imre: Helyőrség Maszadában

Kr. u. 73., Júdeai-sivatag, közel a Holt-tengerhez. A rómaiak apokaliptikus háborúban leverték a zsidók felkelését. A lázadók utolsó erődje, Maszada eleste után a tizedik légió helyőrséget hagy a várban.

Lucius Caius Tarquinius Porsenna: Emlékiratok

Több mint két ezredév távlatából meglehet, néha nevettető és humoros lesz, amit írok. A szándékom nem ez, de ellenemre sincs, hiszen a humor, amelynek nevét (is) ellopták a latinok, nem mást jelent, mint az istenek éltető nedvét az emberekben. Sorolhatnám a címeimet, neveimet (így is túl sok van belőlük) – de ez már aligha érdekelne bárkit. Még az én koromban sem érdekelt, pedig akkor tényleg nagy voltam és szent. Persze, ezt mi sosem vettük komolyan.

Sántha Attila: Bühnagy székely szótár

2004-ben, mikor megjelent a mostani kötet elődje, a Székely szótár, a szerző arra számított, két éven belül elő tud állni egy javított, bővített kiadással. Ezzel szemben tizenhárom esztendőbe telt feldolgozni azt az óriási szó- és adatmennyiséget, amellyel a székelyek elárasztották a gyűjtőt. Megérte várakozni: az új kötet szócsaládok szerint csoportosítja a sok esetben először nyomdafestéket látó székely szavakat, így azok nemcsak önmagukban ragyognak, hanem együttesen a székely nyelvi régmúlt sötét foltjait is bevilágítják.

Bálint Tamás: Hibalista

A múlt század harmincas éveiben élt mifelénk egy Villon nevű poéta, akit tulajdonképpen Franciaországban lógattak föl, valamikor a 15. század második felében. Többen vagyunk, akiknek költészetét ez a Faludy György-transzponálta kalandor határozta meg