2012-ben az év könyve volt Erdélyben, 2013-ban pedig magyarországi karrierje is elindult. Azóta számos utánnyomást ért meg, és ez már a harmadik kiadás, ugyanis ebből az ínyencségből nem lehet eleget nyomtatni. A góbé humorral átitatott ízes nyelvezetű szövegek, Csillag István remekbe sikerült, humoros illusztrációi és a CD-melléklet hanganyaga, melyben a szerző sajátos székely stand-up („felállós nyeletlenkedés”) stílusban adja elő az egyperceseket, lenyűgöző világot eredményeznek.
Beleolvasó
A webáruház üzemeltetője: Olvasni Menő Kft.
Webshopszűrők
MŰFAJOK
- Krimi (2)
- Romantikus (54)
- Fantasy (9)
- Történelmi (11)
- Non-fiction (3)
KOROSZTÁLY
- Gyerekek (6)
- Tinédzserek (34)
- Felnőttek (48)
Webshopszűrők +
MŰFAJOK
- Krimi (2)
- Romantikus (54)
- Fantasy (9)
- Történelmi (11)
- Non-fiction (3)
KOROSZTÁLY
- Gyerekek (6)
- Tinédzserek (34)
- Felnőttek (48)
Az irodalom a meghökkentő ötletek tárháza, valakinek az is eszébe jutott, hogy megírja a metál-Toldit. A verses regény főhőse Sámson, a titántorkú heavy metal-énekes, aki elképesztő kalandokba keveredik. Kevés ilyen szellemes mű született a magyar költészetben, Dobai Bálint minden sorával remekel, és úgy tréfálkozik, hogy közben azért süt belőle a keményzene iránti rajongás.
Lőrincz P. Gabriella a kortárs kárpátaljai irodalom egyik vezéregyénisége: alkotó és közösségszervező. Lírai énje pedig alászáll és fölemelkedik; a szerző lelki alkatához hasonlóan összetett világképet teremt. A női princípium egyszerre bensőséges és küzdeni kész hangot hordoz végig a valóságon; finoman rezdülő és erőteljesen életes műveket hív elő.
A múlt század harmincas éveiben élt mifelénk egy Villon nevű poéta, akit tulajdonképpen Franciaországban lógattak föl, valamikor a 15. század második felében. Többen vagyunk, akiknek költészetét ez a Faludy György-transzponálta kalandor határozta meg
Az kap-e többet egy meghökkentően furcsa alakú sárgarépától, aki rutinos mozdulatokkal meghámozza, és közömbösen a tűzhelyen fortyogó levesbe dobja, vagy az, aki ámulva mered rá, villanásnyi ideig megérezve valamit a világban működő erők huncut játékosságából? A legszebb „ima” mindenkor: elragadtatva ámulni a folyton felbukkanó apróbb-nagyobb csodák láttán. Olykor az irodalom is művel csodákat: elvarázsolja az olvasót.
Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni.
Hol élnek a lidércek? Ki lapul a Hattyús Kastély kertjében? Mit keresett Matyi királylány a cirkuszban? Zalán Tibor második királylányos könyvében húsz mese olvasható húsz királylányról: tele vannak új, meghökkentő mozzanatokkal és ismerősen ismeretlen szereplőkkel. Hol felnőttesen bölcsek, hol pedig gyerekesen viccesek!
Les poèmes de Tibor Zalán dans la traduction de Jenő Farkas et Marc Delouze.
Róla szól a mese, a rettentő Háryról, aki legyőzte Napóleont, aki megmentette Mária Lujzát, akinek szabad bejárása volt Francihoz („nektek Ferenc császár”), aki megküzdött a hatalmas rákkal, a hatalmas polippal, a hatalmas sárkánnyal… és mindezt most el is meséli nekünk. Most egy magyar vitézen a sor, nevezetesen Háry Jánoson, az „abonyi dalián”. Amúgy „zalánosan- ironikusan”.
Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a „székely egyperceseket” tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.
Demeter Szilárd Bodor Ádám és Gabriel García Márquez világához közelálló regénye az 1989-es romániai forradalom idején játszódik egy, a hegyek között fekvő kisváros fojtott levegőjű, de a diktatúrán belül is saját törvényei szerint működő világában. A mágikus realizmus kellékei mellett megtalálható benne a humor, a dráma és az ógörög filozófia néhány alaptétele, amely a meghökkentő látszat ellenére szervesen beleolvad a műbe – és mindezeken a rétegeken keresztül úgy törik meg az ábrázolt élet, mint a sarki fény a Hargita csúcsán.
Egy, a kortárs irodalmunkban elhanyagolt műfaj, az előadásra is kiválóan alkalmas nagy ívű szerepversek világa jelenik meg e gyűjteményben. A jó vers születése ritka kiváltság, a továbbírásnak azon módjával pedig, hogy miként él, növekszik és kap új értelmet magában a szerzőben a költemény, még ritkábban találkozunk. Márpedig A római disznó pódiumműsorának szövegkönyve ékes példa erre.
A kilternani ősz versei jórészt önéletrajzi ihletettségűek: a szerző dublini tartózkodásának idején születtek. “A két világ (az itthoni és a távoli) egymásra játszatásából olyan költészet csiszolódik ki, amely többféle lírai felfogás felé tart fenn sokat ígérő szabad vegyértéket.” (Sz. B.) A kötet versei tematikájukat illetően az újrakezdés egyes fázisait járják körbe, nevezetesen az emlékezést, a tapasztalatszerzést, valamint a jövőképet. Az újrakezdés fontos motívum a szerző magánéletében, tekintve hogy számos országban élt és dolgozott, illetve több szakmát is elsajátított és gyakorolt.
1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre.