Amikor találkozunk valakivel, és az illető hatással van ránk, azaz napokig, hetekig vagy még tovább nem tudjuk kiverni fejünkből, akkor valódi találkozásról beszélünk. Ilyenkor nem a mindenkori valaki győz meg minket a valakiságáról. Hanem a tőle felénk érkező hatás oly intenzív, elemi, lényünkbe vágó, hogy forrása szinte mellékessé is válik.
Beleolvasó
A webáruház üzemeltetője: Olvasni Menő Kft.
Webshopszűrők
MŰFAJOK
- Krimi (3)
- Romantikus (31)
- Fantasy (17)
- Történelmi (28)
- Tudományos-fantasztikus (4)
- Non-fiction (19)
KOROSZTÁLY
- Gyerekek (5)
- Tinédzserek (71)
- Felnőttek (71)
Webshopszűrők +
MŰFAJOK
- Krimi (3)
- Romantikus (31)
- Fantasy (17)
- Történelmi (28)
- Tudományos-fantasztikus (4)
- Non-fiction (19)
KOROSZTÁLY
- Gyerekek (5)
- Tinédzserek (71)
- Felnőttek (71)
Intellektuális, rendkívül intuitív, érzelmes, színes és vibráló költészet a Kovács Újszászy Péteré. Különlegessége az állatmetaforákban rejlik, a metafizikus gondolatokat, az elidegenedésérzést a poéta grizzly medvék, csuklyásmajmok, borgesi tigrisek, cirkuszi oroszlánok és házimacskák, ölebek világán keresztül érzékelteti.
A fiatal költő besűríti az univerzumot egy gombostűnyi pontba, majd képeslapokat küld Sziszüphosznak. A poéta egyben időutazó is, hiszen huszonévesen nem járhatott a hetvenes évek Amerikájában, és a kilencvenes évek Franciaországában sem fordult meg. A képeslapok datálása titokzatossá teszi a költői játékot.
Az olvasó egy gyermekrajzot tart a kezében egy szépnek nem nevezhető babával, fekete csenddel, apahiánnyal, papírhajókkal, papírsárkányokkal, kamaszszerelemmel és halállal. A látvány nem kellemes, a versek sokkolnak.
1986. Kurt Vonnegut Genfben tölti az idejét, szintén itt tartózkodik Jorge Luis Borges, aki meghívja írótársát magához, és egy játékra invitálja. Ez az örök játék, melyért mindketten rajonganak: Borges mesél egy történetet, és ha Vonnegut elhiszi, Borges nyer.
Egymagunk vagyunk, nem kísér más, csak a test. Néha szűk, néha lóg, néha foszlik. Ha szutykos, sikálnád, ha lyukas, foltoznád, ha sír, vigasztalnád. Sorstársad, szeretőd, páncélod, paplanod, hullazsákod. Vásznad és ecseted, fájdalmad és virulásod.
Szeder Réka a vitriolos epigrammától a filozofikus elégiáig mindennel eljátszazodik. Csupa izgalmas játék ez a könyv, de sosem öncélú. Ellenben roppant csűrcsavaros. Egy korban, amikor a fiatal lírát leginkább a nihilizmus és az elvont pesszimizmus jellemzi, ez a klasszicizáló, mégis életszagú, kellőképpen gonoszka és kellőképpen érzelmes költészet üde színfoltot jelent. Egyszerűen öröm olvasni.
Hét emberöltő eseményei elevenednek meg a kötetben, régi emberek jönnek elő, akikről sok esetben semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy történet. Hogy hazajött, vagy nem jött haza a világháború(k)ból, s ha igen, miért; hogy kifolyt a tekenőből a kenyértészta; vagy hogyan harcoltak a szépasszonyok és a veszettség ellen.
A József Attila-díjas költőnő költészetét egyaránt szövi át az érzelmesség, az erotika és a gondolatiság. Ebben a csillagjegy-játékban ott van a bölcsesség, de a kacérság is. A férfiaknak nem csak katarzist okoznak ezek a gyönyörű versek, hanem bizony tanulni is tudnak belőlük. A nők pedig azért fogják olvasni, mert ilyen szépen még a férfiak sem írnak róluk.
Károly Dorina már ezzel az első verseskönyvével megtalálta egyéni hangját, egy olyasfajta mély érzelmességet, szenvedélyt, amely ugyanakkor magában hordozza annak antitézisét is, a kijózanodást, a – gyakran cinikus – fanyarságot.
Félezer évvel ezelőtt Gál János Veronai Guarino iskolájának eminense lett volna, akárcsak elődje és druszája, Janus Pannonius. Napjainkban pedig egyenesen lázadónak számít neolatin poéta-attitűdje. Ez a kötet bizonyítéka annak, hogy a költői mesterséget alaposan megtanulta.
Muszka Sándor hol megnevetett, hol pedig a tragikum örvényébe taszít bennünket. A székely egypercesek hőse, Sanyi bá alakja legendássá vált, de az utóbbi időben az alkotó szemmel láthatólag jobban vonzódik a költészethez, mint a humoros prózához. Legutóbbi verseskönyve, a sokkoló, döbbenetes Szégyen igen magasra helyezte a mércét.
Nagy Koppány Zsolt A vendégmunkás (és a) dalai című kötete egyrészt jól illeszkedik a kiadó már hagyományosnak mondható és méltán népszerű Székely termék-sorozatába, másrészt tovább is gondolja a témát: a székely vagy ál-archaikus nyelven megszólaló, kaján szövegek humoros módon és történetekbe ágyazva járják körül a világba vetettség, a kivándorlás, a makacs megmaradás, egyszóval a kisebbségi sors toposzait. Garantált szórakozás és megrendülés.
Kozma Attilát elsősorban a Csíki Játékszín színművészeként ismerik, no meg az egykori Open Stage együttes-humortársulat tagjaként, a legendás Aranka, szeretlek című dal egyik előadójaként. Nem meglepő, hogy most írói vénáját is megcsillogtatja.
„Ciklikus novellafüzér. Különféle világok közt tébláboló fiatalember, hosszú, fekete kabátban, aki nagyon író akar lenni… Hagyjuk! Ez Esti Kornél. De nem hagyjuk, mert Fekete Izsákot nem ismerjük.” - Bánki Éva
Vöröskéry Dóra második novelláskötete méltó folytatása az elsőnek: tizenhárom új történet rejtőzik benne tele varázslattal, humorral, drámával és őrült karakterekkel.
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
Patrióta steampunk. Ez a legtalálóbb kifejezés arra, amit Pataki Tamás művel. Nagy sikert aratott, Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című első regénye után az író ismét fiktív történelmi játékkal rukkol elő, egy millenniumi török hódoltság rémtörténetével.
Ez a regény az egyiptomi mitológia egyik leginkább sértetlenül fennmaradt történetét, az Ozirisz-mítoszt, majd Széth és Hórusz küzdelmét beszéli el. Ismerd meg az istenek emberi oldalát e történetben, ahol szórakoztató és megrázó fordulatok váltják egymást: erőszak és erotika, árulás és álmodozás, bitorlás és bosszú az ókori Egyiptom színterein.
“Lehet a szél egy dühös öregember, ülhet angyal a sarokban, és kilophatja a betűket a könyvekből. Dermedhet kővé egy ország, miután az első bombát egyre több követi. Kopriva Nikolett legújabb kötete mellőzi a ciklusokat, egészként próbál tekinteni a töredezett létre.”