Irodalom

„Lábujjhegyen indulok mindenhová. Néha megállok az elsötétült ablakoknál, És üres csigaházakat taposok szét a járdán. Hátha városokkal arrébb is felriadsz.” – Ráday Zsófia versei az Irodalmi Jelen oldalán olvashatók.

Zaj

„Eltűntek a lillózók, a madarak délre, te pedig, mint a régi antik, itt ragadtál.” – Nagy Lea versei a Tiszatáj januári számában olvashatók.
„Apa ma hazajön külföldről, sokat van ott, dolgozik. Most egy ideig itthon marad velünk, és végre játszani is fogunk a társasjátékokkal, amik fent vannak a polc tetején. Kiszínezem a rajzom, de kint hagytam a kéket, pedig Apa szeme kék, legalábbis úgy emlékszem.” – Fehér Enikő írása a Bárkaonline-on olvasható.
„Egy régóta várt, hiánypótló nagyregény születésének vagyunk tanúi: az erdélyi fejedelemség uralkodói még mindig beindítják az írói fantáziákat…” – Nagy Koppány Zsolt írása Gál Vilmos regényéről a Magyar Nemzet oldalán olvasható.
„Cseresznyefa alá húzódsz, kabátod a kéregbe kapaszkodik. A tyúkok behúzott nyakkal ülnek fölötted, taréjuk izzó juharlevél.” – Kovács Újszászy Péter versei a KULTer.hu-n olvashatók.
„Minden törékeny sorsban ott van a hiba valahol, mégis, ezen hibák ellenére (sőt, az sem kizárt, hogy éppen emiatt) is szerethetők az emberek. A könyvet olvasva képesek vagyunk meglátni a tökéletlenség szépségét, szerethetőségét.” – Kolozsi Orsolya kritikája Mesterházy Balázs Gesztenye placc című kötetéről a Tiszatáj 2020/1. számában olvasható.