Beleolvasó

A webáruház üzemeltetője: Olvasni Menő Kft.

Webshopszűrők

Webshopszűrők +

Zalán Tibor: Bongóc kalandjai

A betűk megismerése, a tanuláshoz szükséges olvasni tudás talán többek számára nehéz feladatnak látszik. Meglátjátok, nem olyan bonyolult a betűk világa. Segítünk. Ez a könyv megkönnyíti a betűk megismerését, és így nagyon hamar megtanultok olvasni. Jó szórakozást!

Zalán Tibor: Háry – A rettentő magyar vitéz

Róla szól a mese, a rettentő Háryról, aki legyőzte Napóleont, aki megmentette Mária Lujzát, akinek szabad bejárása volt Francihoz („nektek Ferenc császár”), aki megküzdött a hatalmas rákkal, a hatalmas polippal, a hatalmas sárkánnyal… és mindezt most el is meséli nekünk. Most egy magyar vitézen a sor, nevezetesen Háry Jánoson, az „abonyi dalián”. Amúgy „zalánosan- ironikusan”.

Zalán Tibor: A revizorr

POLGÁRMESTER: Kaptam egy ímélt. Bizalmasat, a védett címemre, frankón. Havertól, magasról. Nagyon magasról, …hol is vagy… megvagy! Aha, most figyeljetek! “Többek közt sietek tudatni veled, hogy egy hivatalnok érkezik ide titkos utasítással, aki most megvizsgálja az egész kormányzóságot, de főleg a mi járásunkat”…

Pál Dániel Levente: Álmaink piros sportladája

… Száraz és keserű, nehezen oldja a nyálam… nyelem a kortárs költészetet, ahogy a slicce előtt térdelek, végtelenbe tűnnek az A4-es trapéz margói… Felolvas, gondol, betáplál, megfejt, dirigál, hódít, csepűrág, fogalmaz — embert… Művészet-kapszula, agyalap-szipuzás, SM-mikulás… Pál Dániel Levente, 2016 nyarán megettem 1 versed! (Pásztor Anna, Anna and the Barbies)

Muszka Sándor: A lusta dög

Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a „székely egyperceseket” tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.

Demeter Szilárd: Kéket kékért

Demeter Szilárd Bodor Ádám és Gabriel García Márquez világához közelálló regénye az 1989-es romániai forradalom idején játszódik egy, a hegyek között fekvő kisváros fojtott levegőjű, de a diktatúrán belül is saját törvényei szerint működő világában. A mágikus realizmus kellékei mellett megtalálható benne a humor, a dráma és az ógörög filozófia néhány alaptétele, amely a meghökkentő látszat ellenére szervesen beleolvad a műbe – és mindezeken a rétegeken keresztül úgy törik meg az ábrázolt élet, mint a sarki fény a Hargita csúcsán.

Farkas Wellmann Endre: A római disznó monológja – Pódiumműsor két hangra – átiratok

Egy, a kortárs irodalmunkban elhanyagolt műfaj, az előadásra is kiválóan alkalmas nagy ívű szerepversek világa jelenik meg e gyűjteményben. A jó vers születése ritka kiváltság, a továbbírásnak azon módjával pedig, hogy miként él, növekszik és kap új értelmet magában a szerzőben a költemény, még ritkábban találkozunk. Márpedig A római disznó pódiumműsorának szövegkönyve ékes példa erre.

Kubiszyn Viktor: Drognapló

Amikor írtam a könyvet, és először megjelent, fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok az olvasóktól. Nem is volt szempont, igyekeztem az akkori állapotomhoz képest a lehető legőszintébben fogalmazni. Nem éreztem se különösebben durvának, se szókimondónak, se nyersnek a könyvet, ám az olvasók igen. Nem sokkal rehab után terápiás lendülettel készült a könyv. A függőségről való nyílt kommunikáció mindennapos tapasztalat volt a rehabon.

Pál Dániel Levente: Az Úr Nyolcadik Kerülete

Pál Dániel Levente a legutóbbi, 2013-ban megjelent Hogy élünk, nem hiába című verseskötete óta idén nyáron újabb két könyvvel jelentkezik, ezek közül az egyik az Álmaim piros sportladája, melyet a későbbiekben várhatunk, illetve nemrégiben megjelent Az Úr Nyolcadik Kerülete című alkotása, amelyet a szerző a következőképpen vezet fel:

Bíró Szabolcs: A sárkány, aki nem akart aludni

Bíró Szabolcs író és Korsós Szabina illusztrátor közös mesevilágának középpontjában egy kis piros sárkány áll, akivel leginkább a 3–6 éves közönség tudhat azonosulni. A sorozat első része, “A sárkány, aki nem akart aludni” c. mesekönyv 2017. április 6-án jelent meg a Manó Könyvek gondozásában.

Noszlopi Botond: Leállósáv

A Leállósáv, a Csendrappszódia (Erdélyi Híradó Kiadó, 2006) és A szórakoztatás mesterfoka (Erdélyi Híradó Kiadó, 2011) c. verseskötetek után egy szintéziskötet lenne. Noszlopi Botond számára a vers a zene gondolati manifesztációja. A zeneiség, a kidolgozott formavezetés mindaddig fontos, míg nem szűkíti be a vers “eszmeiségét”. Mert vannak olyan témák, amik lényegüknél fogva a szabad formát igénylik, szabadversként könnyebben célba érnek.

Ármos Lóránd: A kilternani ősz

A kilternani ősz versei jórészt önéletrajzi ihletettségűek: a szerző dublini tartózkodásának idején születtek. “A két világ (az itthoni és a távoli) egymásra játszatásából olyan költészet csiszolódik ki, amely többféle lírai felfogás felé tart fenn sokat ígérő szabad vegyértéket.” (Sz. B.) A kötet versei tematikájukat illetően az újrakezdés egyes fázisait járják körbe, nevezetesen az emlékezést, a tapasztalatszerzést, valamint a jövőképet. Az újrakezdés fontos motívum a szerző magánéletében, tekintve hogy számos országban élt és dolgozott, illetve több szakmát is elsajátított és gyakorolt.

ENUMERÁCIÓ – Válogatás az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagjainak alkotásaiból

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia célja az anyaországi és határon túli magyar tehetségek felkutatása és szakmai kiteljesedésük elősegítése. Küldetésének tekinti, hogy a kortárs fiatal irodalom teljesítményeit ne csak az irodalmi központok, hanem a Kárpát-medence teljes közönsége megismerje.

Bíró Szabolcs: Non nobis Domine

1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre.

Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám

Ha egy szobából nincs kiút, ha az életünk egy árulástól csöpögő cseppkőbarlang, ha tohonya élettárs- zsírszobrok feszülnek az ajtónknak, még akkor is meglepő menekülési iránynak tetszik a 20. század elejének magyar irodalma. Karinthy és Kosztolányi, a két macska, akikben a főhős tinédzserleány lelki társait, legjobb barátait és mókakomáit tiszteli, pótolni hivatott az elvált apát, a saját függőségével küzdő anyát és a többi családi árulót. Szabó Borbála regényében mindenki Geréb A Pál utcai fiúkból, és a címadásra sincs esélyesebb jelölt József Attilánál.